Hétfő, jan. 19.

Kora hajnali Ferihegyi check-in után az Air France járatával Párizs felé vettük az irányt. Útközben Terézanya csapkodta a gépet: légörvény-légörvényt követett, leszállás is tisztes volt sehol a szikrázó párizsi napsütés, a frizura mégis tart.

Ezt a képet Gilisantól loptam.

Párizsban kiszálltunk a gépből és két kedves francia csajszi beterelt minket két minibuszba és megkezdődött a rohanás... kb. negyed óránk volt a határőrökön, fémdetektorokon átjutni és az Airbus eléréséhez. Közben a lányok segitségével beelőztünk 4 vietkongot, 10 thai masszőrt és 3 maláj rabszolgát. Végül Charlie kézipoggyászba szánt gördeszkáját elkobozták a párizsi szekusok, nem izgatta őket, hogy Ferihegyen már átjutottunk vele gond nélkül.

Behuppantunk egy falunyi hazatartó indiai közé, nekem egy amerikai állampolgársággal is rendelkező hölgyet dobott a gép, New Yorkból utazott hazafele. Reggelire fincsi vajas bagetett, joghurtot kaptunk. Ebédre azonban a franciák elszámolhatták magukat, vagy egyszerűen bekapcsolva hagyhatták a vega üzemmódot: a csirkés finomságok helyett indiai zöldségköretet kaptunk curry-s rizzsel. Csatolva volt még dobozos birsalmakompót. :D

Az igazi entellektüel légikatasztrófás újságot olvas franciául... képet thx to Levi

Kiszállás után csomagok egész gyorsan rendelkezésre álltak, kaptam is szép piros x-et, meg kört a csomagomra: elcsíptek a vámon, végem. Egykedvű vámosnak bemutatkozom: Ádám vagyok alkoholista, 2 órája tiszta (francia pezsgőnek nem tudtam ellenállni a gépen), persze előkerülnek az üvegek, rábólint, szalámira rá se hederit és továbbot int: egészségemre. :)

Odakint szállásadónk és hadserege várakozik, a csomagokat átvennék és huzigálnák tovább, de még bizalmatlanok vagyunk. Sötét parkolóba vezetnek minket, a csomagokat rövid ellenállás után felpakolják a busz tetejére, hogy aztán egész úton lessük a hátunkat, mit is hagytunk el.

A szállásunkat közvetlenül a reptér mellé tippeltem, csak nem számoltam azzal, hogy fél éve új repteret adtak át és a régin a hadsereg nyomul. Így áthurcoltak minket a városon, sebesen lakapkodták a tetőről a csomagokat és bepakoltak az első apartmanba.

 

folyt köv... képek lassan csorognak picassára...



 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.