Jan. 20. Kedd

Másnap buszra szálltunk és az Oracle központ felé vettük az irányt, az első meglepetést egy kéregető néni jelentette, bal kéz: csecsemő, jobb kéz szokásos kéregető pozícióban, hóna alatt kiskosár... rövid hezitálás után kinyitja: zsupsz egy kígyó, zártuk is be az ablakot, de nagyon gyorsan :))

A kedd reggeli csúcsforgalomról ugyan lemaradtunk, de erőst tátott szájjal néztünk végig útközben, a forgalom nem kicsit kaotikus. Lásd a külön bejegyzést. A jó háromnegyed órás utazás (10-15km) után érkeztünk meg a technológiai központ széléhez: high-tech irodaházak (LG, Samsung, Motorola, IBM stb.) sorakoznak, külön engedély szükséges a behajtáshoz. Célunk a legelső épületek egyike: az Oracle Financial Services Software Limited kacsalábon forgó palotája volt.

Kaptunk nyakbaakasztós, ideiglenes belépőket, majd leadtuk a laptopok gyári számát. A beléptető kapunál az érkező autókat alulról megtükrözték, némelyiknek csomagtartóját is átvizsgálták: mindennapos biztonsági gyakorlat. Az épületbe belépve a mi csomagjainkat is gyorsba átvizsgálta egy erre rendszeresített néni.

Az okosítás után ebédelni vittek minket a közeli kifözdékhez. Itt megint tátott szemekkel fogadtuk az újdonságokat: a kényelmesebbek leragadtak a Mekdöncinél, az igazi kihívást keresők azonban nekiláttak az indiai gasztro felfedezéséhez. Ajánlom az eddigi kajákkal foglalkozó tematikus posztot.

Hétfő, jan. 19.

Kora hajnali Ferihegyi check-in után az Air France járatával Párizs felé vettük az irányt. Útközben Terézanya csapkodta a gépet: légörvény-légörvényt követett, leszállás is tisztes volt sehol a szikrázó párizsi napsütés, a frizura mégis tart.

Ezt a képet Gilisantól loptam.

Párizsban kiszálltunk a gépből és két kedves francia csajszi beterelt minket két minibuszba és megkezdődött a rohanás... kb. negyed óránk volt a határőrökön, fémdetektorokon átjutni és az Airbus eléréséhez. Közben a lányok segitségével beelőztünk 4 vietkongot, 10 thai masszőrt és 3 maláj rabszolgát. Végül Charlie kézipoggyászba szánt gördeszkáját elkobozták a párizsi szekusok, nem izgatta őket, hogy Ferihegyen már átjutottunk vele gond nélkül.

Behuppantunk egy falunyi hazatartó indiai közé, nekem egy amerikai állampolgársággal is rendelkező hölgyet dobott a gép, New Yorkból utazott hazafele. Reggelire fincsi vajas bagetett, joghurtot kaptunk. Ebédre azonban a franciák elszámolhatták magukat, vagy egyszerűen bekapcsolva hagyhatták a vega üzemmódot: a csirkés finomságok helyett indiai zöldségköretet kaptunk curry-s rizzsel. Csatolva volt még dobozos birsalmakompót. :D

Az igazi entellektüel légikatasztrófás újságot olvas franciául... képet thx to Levi

Kiszállás után csomagok egész gyorsan rendelkezésre álltak, kaptam is szép piros x-et, meg kört a csomagomra: elcsíptek a vámon, végem. Egykedvű vámosnak bemutatkozom: Ádám vagyok alkoholista, 2 órája tiszta (francia pezsgőnek nem tudtam ellenállni a gépen), persze előkerülnek az üvegek, rábólint, szalámira rá se hederit és továbbot int: egészségemre. :)

Odakint szállásadónk és hadserege várakozik, a csomagokat átvennék és huzigálnák tovább, de még bizalmatlanok vagyunk. Sötét parkolóba vezetnek minket, a csomagokat rövid ellenállás után felpakolják a busz tetejére, hogy aztán egész úton lessük a hátunkat, mit is hagytunk el.

A szállásunkat közvetlenül a reptér mellé tippeltem, csak nem számoltam azzal, hogy fél éve új repteret adtak át és a régin a hadsereg nyomul. Így áthurcoltak minket a városon, sebesen lakapkodták a tetőről a csomagokat és bepakoltak az első apartmanba.

 

folyt köv... képek lassan csorognak picassára...



 

Check in @Paris...

goodbye Europa

Európa csendes, újra csendes,
Elzúgtak forradalmai...
Szégyen reá! lecsendesült, és
Szabadságát nem vívta ki.

Száraz még a föld,
de jönnek új esők.
Feláztatják majd a sós talajt.

Check in @Ferihegy 2A